Rákóczisok, ezúttal a nyolcadikosaink ismét Székelyföldön kirándultak

Két év kihagyás után ismét rákóczisok jártak Erdélyben, Székelyföldön. A Határtalanul program keretében.

Az alábbi két prezentáció az 5 napos erdélyi utazásunkról fog szólni. Megmutatjuk milyen helyeken jártunk, miket csináltunk, és pár érdekességet is megtudhattok a látnivalókról.

Az oda- és visszaút elég hosszú volt. 12 óra alatt tettünk meg 660km-t. Ez köszönhető annak, hogy Romániában kevés autópálya van. A szállásunk Nyikómalomfalván volt. Nyikómalomfalva Románia és Székelyföld közepe, így minden nagyobb központ, város 1-másfél óra útra volt onnan. Panzióban voltunk mind az 5 nap alatt. Focipálya is volt, ahova szinte minden este lementünk. A kirándulás 5 napos volt, de gyakorlatilag, csak 3 nap volt, mert 2 nap az utazással telt. Ebben a 3 napban 8 szebbnél szebb helyeken jártunk. És hát természetesen rengeteget nevettünk. Volt focimeccs a balassagyarmati gyerekek és a helyi gyerekek ellen is. Szerintem a focizások voltak az egyik legjobb programok.

Nekem személy szerint az első nap volt a kedvencem. Igazi, meghamisíthatatlan erdélyi tájakon jártunk. Az egyik ilyen a Gyilkos-tó volt, ahol szabadon körbejárhattuk a tavat. A tó az 1837-es év esőzéseinek, vagy az 1838-as földrengés következtében keletkezett, amikor a Gyilkos-havasokról leszakadó sziklás-agyagos törmeléktömegek elzárták a Keleti-Kárpátok Békás-szorosa melletti patakok medreit. A torlaszok miatt a völgy feltelt vízzel, egy 10 méter mély tavat képezve, ami elpusztította a völgy fenyőfáit – azonban a fák víz alá került törzsei csodálatos részletességgel megmaradtak. A tóba belemosódó vas-oxid miatt vörös színű tavat eleinte Verestónak hívták.

Utána megmásztuk az 1344 méter magas Kis-Cohárdot. Igazi kihívás volt a keskeny, köves, meredek ösvényen felkapaszkodni a csúcsra, de egyértelműen megérte. A táv viszonylag kevés volt, de 400 méter volt a szintkülönbség. Lefelé viszont még nehezebb volt, az eső miatt még csúszósabbá váltak a sziklák.

Mindezek után a Békás-szorosban is tettünk egy látogatást. Ahol 350-400 méter magas sziklafalak között haladtunk el.

A képen a csapat, aki felmászott a hegyre. A jobb oldali kép a csúcs előtt 500 méterrel készült.

És megkóstoltuk a románok nemzeti ételét a micset, ami hasonlít az itthon jól ismert csevaphoz.

A második nap Parajdra sóbányához és a Só-szoroshoz látogattunk el elsőként, ahol még kalandpark is volt. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "Székely só"-nak hívták. A parajdi só a világ egyik legegészségesebb és legjobb minőségű sója. A parajdi sóbánya a Pannon-tenger kiszáradása következtében jött létre. Őstengeri iszapot tartalmaz, nyomelemekben és ásványokban gazdag. A kereskedelmi piacon a többi sóból ezt az iszapot kivonják, feldolgozzák, és át is színezik. A parajdi só szürke színű, nem tartalmaz adalékanyagokat, ezáltal ez az egyik legtisztább só a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal szemben.

Egy finom pizza után Korondra mentünk, ahol megnézhettük hogyan is készül az igazi korondi kerámia. Sőt még mi is kipróbálhattuk a korongozást.

A harmadik napon Székelyföld ikonikus látványosságát csodáltuk meg, a Szent Anna-tavat. A Szent Anna-tó 30 ezer évvel ezelőtt alakult ki vulkanikus tevékenység következtében. A vulkáni tavak szabályos, szép tölcséralakjával ellentétben a Szent Anna-tó mai medre a felgyorsult feltöltődés következtében hatalmas területeken nagyon lankás. Ugyancsak a feltöltődés következtében a tó átlagmélysége, legnagyobb mélysége, területe és kerülete is csökkent. Itt lett volna a legnagyobb esély arra, hogy találkozhatunk medvével, de az itt lakó egyedet már áttelepítették. A helyiek számára a tó az időjárást is pontosan megjósolja. A tó melletti hegyen ugyanis az idők folyamán keletkezett két repedés. Az itt lakók azt tartják, hogy ha ebből a repedésből kiáramló levegő csípi az orrot, akkor hamarosan vihar lesz.

Aznap még a Torjai Büdös-barlangot vettük célba. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.

A gázok között található széndioxid miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. Körülbelül 3 percig lehettünk bent a barlangban. Miután leültünk a padra egyre erősödő záptojás szagot éreztünk és egyre melegebb is lett. A mofetta mérgező gázainak belégzése ellenben nagyon veszélyes lehet, a barlangban jelölt csík alá hajolva a gáz belégzése néhány perc alatt beálló halált is okozhat.

Írta: Farkas Kornél 8. b

Nézzétek meg a prezentációkat: