Hetedikes diákjaink a 2024-es tanévben is lehetőséget kaptak egy 4 napos erdélyi kirándulásra.
Értékes gondolatokat, fontos élményeket osztottak meg hazaérkezés után.
Részletes beszámoló és fényképek:
https://rakoczisokerdelyben.bl
Fényképes beszámoló a kirándulásról letölthető INNEN 
>>
Iskolánk hetedikes diákjai a 2022-ben elnyert Határtalanul pályázat keretében 2023. május 30 és június 2. között négy napot tölthettek Erdélyben, Torockón.
Fényképes beszámoló a kirándulásról letölthető INNEN >>
Határtalanul - A hetedikeseink Erdélyben kirándultak
Erdélyi kirándulás
A Határtalanul pályázat keretében minden hetedik osztályos tanulónak lehetősége van elutazni Erdélybe. Így mi is felkerekedtünk és 2022. június 9-én a 7. B osztállyal közösen, és elutaztunk egy négy napos erdélyi körútra, amit már mindenki nagyon régóta várt.
Korán reggel a szentendrei nagy parkolóból indultunk. A hét órás utazás nagyon vidáman telt az autóbuszban beszélgettünk, énekeltünk. Útközben megálltunk Nagyváradon, ahol csoportokban egy-egy térkép segítségével körülnéztünk a városban. Késő délután a torockói szálláshoz megérkezve mindenki izgatottan foglalta el a szobáját. A szálláson a közösen töltöttük az időt, társasoztunk, tollasoztunk és fociztunk.
A második napon ellátogattunk a tordai sóbányába, amely olyan hatalmas termekből áll, hogy az egyikben egy óriáskereket is felállítottak. Egy másik teremben egy csónakázó tó volt, amit ki is próbáltunk, és csónakáztunk rajta. Egy páran közülünk megízlelték a falat, ami tényleg sós volt. Ezután egy különleges erélyi ételt ettünk, a micset, ami egy roston sült fűszeres fasírt. Ebéd után túráztunk egyet a Tordai hasadékban, ahol az utunk két függőleges sziklafal aljában futó patak mellett haladt. Azt követően ellátogatunk Kolozsváron a János Zsigmond Kollégiumba. Ott megnéztük az iskola különleges termeit, mint például a kémia termet, valamint egy kitömött állatokkal teli termet, a természetrajz szertárat.
A harmadik napon felmentünk a Torockószentgyörgyre, a várhoz ahol szép kilátás nyílt a Székelykőre. Majd busszal elvittek bennünket Gyulafehérvárra, ahol bementünk a Szent Mihály székesegyházba. A templomba beérve fontos személyek sírját láttuk. Ezután mindenkit elengedtek, és egyedül bebarangoltuk a várost, fagyiztunk és ajándékokat vásároltunk.
A negyedik napon mindenki szomorúan vette tudomásul, hogy ez lesz az utolsó napunk. Mind a két osztály rendet rakott a szobájában és így hagytuk el a szállásunkat. Úton hazafelé megálltunk a Rozsda- szakadéknál, ott felmásztunk a hegyre, ahol gyönyörködtünk a kilátásban és sok képet készítettünk.
A szentendrei nagy parkolóhoz visszaérve mindenki fáradtan, de élményekkel tele ért haza, és otthon aztán elmeséltük a családnak a látottakat. Az osztálytársainkkal még most is gyakran felemlegetjük a közös emlékeket.
Imre Júlia 7. a
Rákóczisok, ezúttal a nyolcadikosaink ismét Székelyföldön kirándultak
Két év kihagyás után ismét rákóczisok jártak Erdélyben, Székelyföldön. A Határtalanul program keretében.
Az alábbi két prezentáció az 5 napos erdélyi utazásunkról fog szólni. Megmutatjuk milyen helyeken jártunk, miket csináltunk, és pár érdekességet is megtudhattok a látnivalókról.
Az oda- és visszaút elég hosszú volt. 12 óra alatt tettünk meg 660km-t. Ez köszönhető annak, hogy Romániában kevés autópálya van. A szállásunk Nyikómalomfalván volt. Nyikómalomfalva Románia és Székelyföld közepe, így minden nagyobb központ, város 1-másfél óra útra volt onnan. Panzióban voltunk mind az 5 nap alatt. Focipálya is volt, ahova szinte minden este lementünk. A kirándulás 5 napos volt, de gyakorlatilag, csak 3 nap volt, mert 2 nap az utazással telt. Ebben a 3 napban 8 szebbnél szebb helyeken jártunk. És hát természetesen rengeteget nevettünk. Volt focimeccs a balassagyarmati gyerekek és a helyi gyerekek ellen is. Szerintem a focizások voltak az egyik legjobb programok.
Nekem személy szerint az első nap volt a kedvencem. Igazi, meghamisíthatatlan erdélyi tájakon jártunk. Az egyik ilyen a Gyilkos-tó volt, ahol szabadon körbejárhattuk a tavat. A tó az 1837-es év esőzéseinek, vagy az 1838-as földrengés következtében keletkezett, amikor a Gyilkos-havasokról leszakadó sziklás-agyagos törmeléktömegek elzárták a Keleti-Kárpátok Békás-szorosa melletti patakok medreit. A torlaszok miatt a völgy feltelt vízzel, egy 10 méter mély tavat képezve, ami elpusztította a völgy fenyőfáit – azonban a fák víz alá került törzsei csodálatos részletességgel megmaradtak. A tóba belemosódó vas-oxid miatt vörös színű tavat eleinte Verestónak hívták.
Utána megmásztuk az 1344 méter magas Kis-Cohárdot. Igazi kihívás volt a keskeny, köves, meredek ösvényen felkapaszkodni a csúcsra, de egyértelműen megérte. A táv viszonylag kevés volt, de 400 méter volt a szintkülönbség. Lefelé viszont még nehezebb volt, az eső miatt még csúszósabbá váltak a sziklák.
Mindezek után a Békás-szorosban is tettünk egy látogatást. Ahol 350-400 méter magas sziklafalak között haladtunk el.
A képen a csapat, aki felmászott a hegyre. A jobb oldali kép a csúcs előtt 500 méterrel készült.
És megkóstoltuk a románok nemzeti ételét a micset, ami hasonlít az itthon jól ismert csevaphoz.
A második nap Parajdra sóbányához és a Só-szoroshoz látogattunk el elsőként, ahol még kalandpark is volt. A parajdi sót, már a 15. századtól kezdve "Székely só"-nak hívták. A parajdi só a világ egyik legegészségesebb és legjobb minőségű sója. A parajdi sóbánya a Pannon-tenger kiszáradása következtében jött létre. Őstengeri iszapot tartalmaz, nyomelemekben és ásványokban gazdag. A kereskedelmi piacon a többi sóból ezt az iszapot kivonják, feldolgozzák, és át is színezik. A parajdi só szürke színű, nem tartalmaz adalékanyagokat, ezáltal ez az egyik legtisztább só a kereskedelmi forgalomban kaphatókkal szemben.
Egy finom pizza után Korondra mentünk, ahol megnézhettük hogyan is készül az igazi korondi kerámia. Sőt még mi is kipróbálhattuk a korongozást.
A harmadik napon Székelyföld ikonikus látványosságát csodáltuk meg, a Szent Anna-tavat. A Szent Anna-tó 30 ezer évvel ezelőtt alakult ki vulkanikus tevékenység következtében. A vulkáni tavak szabályos, szép tölcséralakjával ellentétben a Szent Anna-tó mai medre a felgyorsult feltöltődés következtében hatalmas területeken nagyon lankás. Ugyancsak a feltöltődés következtében a tó átlagmélysége, legnagyobb mélysége, területe és kerülete is csökkent. Itt lett volna a legnagyobb esély arra, hogy találkozhatunk medvével, de az itt lakó egyedet már áttelepítették. A helyiek számára a tó az időjárást is pontosan megjósolja. A tó melletti hegyen ugyanis az idők folyamán keletkezett két repedés. Az itt lakók azt tartják, hogy ha ebből a repedésből kiáramló levegő csípi az orrot, akkor hamarosan vihar lesz.
Aznap még a Torjai Büdös-barlangot vettük célba. A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.
A gázok között található széndioxid miatt többnapos kúrákat tartanak, mely a különböző keringési és vérnyomásproblémák, mozgásszervi betegségek gyógyulását segítik elő. Körülbelül 3 percig lehettünk bent a barlangban. Miután leültünk a padra egyre erősödő záptojás szagot éreztünk és egyre melegebb is lett. A mofetta mérgező gázainak belégzése ellenben nagyon veszélyes lehet, a barlangban jelölt csík alá hajolva a gáz belégzése néhány perc alatt beálló halált is okozhat.
Írta: Farkas Kornél 8. b
Nézzétek meg a prezentációkat:
