Szentendrei II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

 

 

 

 

 

szechenyi terv plussz 2024 kicsi

Október 12- én , pályaorientációs napon a 8.A és 8.B osztályok a Ziegle Ostyagyárba látogattak.

Rajzaikból, szöveges beszámolóikból kiállítás készült az iskolában.

Az országos id Szántay Csaba verseny döntőjéről készült képek, ahol a 8. B osztály Purple Tigers csapata 4. helyezést ért el.

Csapattagok: Tóth Dominika, Forgács Balázs, Huba Balász, Misius Ákos

szantay 1

szantay 2 szantay 3

A Szebeton 100. évfordulójára meghirdetett rajzpályázatán Szatmári Abigél 8/b osztályos tanuló első helyezést ért el.
Az ünnepélyes díjkiosztóra április 20.-án a Ferenczy Múzeumban került sor, gratulálunk neki.
 
szebeton100

„A beton a Föld barátja!”- hangzott el elsőként a betongyárba tett látogatásunkkor.

A Szentendrén található SzeBeton Zrt. által üzemeltett gyár immáron tavaly töltötte 100. évfordulóját, ennek alkalmából még az idei év elején is ingyenesen látogatható. Mi is így juthattunk el ide egy tanulmányi látogatás keretében.

A bejárás alkalmával megismerkedhettünk az üzem történetével, azzal, hogy milyen termékeket gyártanak és ezek gyártásának folyamataival is.

A gyár 1922-ben alakult meg és a tulajdonos, Ascher Elemér a saját lányáról nevezte el a gyárat Améliának. Az üzem most német tulajdonban van.

A betonra 50 év garanciát vállal a cég. A beton elemeken, gyűrűelemeken, csöveken, aknákon túl készítenek nagyon nehéz beton műtárgyakat is. Ezekből a városban láthatunk néhányat, például a betongyár előtt álló „Cementkristályt”, amit a vállalat fennállásának 90. jubileumi évfordulójára készítettek vagy a Dunakorzón a bicikliút és a Duna part mentén található Farkas Ádám által tervezett Köszöntőszobor, ami a kerékpárosokat és a hajósokat fogadja.

A körbevezetőnk a gyártásfolyamat bemutatása előtt mesélt néhány érdekességet a betonról, mint például: a beton életét növelhetik a bevonatokkal. Erre azt a példát mesélte el, hogy amikor betonból kenut készítettek, melyet bevonattal láttak el nemcsak, hogy az élettartamát növeli, hanem nem is süllyed el, ha vízre tesszük.

A gyártás folyamatát is megszemlélhettük. Az első csarnokban nagy beton fazekakban történik kézi munka segítségével az első folyamat. A cső úgy készül, hogy van egy belső acél kéreg, ami egy mag is egyben, amelyet körülvesz egy szétnyithatós sablon elem. A sablon elem valójában fémből készült. A kettő közé beöntik a betont, majd a nyitó szerkezetet leveszik és kész cső lesz belőle, amit pár napig hagynak száradni és érlelődni. Miután megszáradt egy daruval ráteszik a futószalagra és kiteszik a második csarnokba, ahol a többi cső található.

Ezzel az eljárással készítenek körkörös csöveket, amiket mindegy hol használnak fel a feldolgozás során a fogyasztók. Készítenek tisztítóaknákat, amikből sok kell. Ilyeneket használnak a lakóparkok, családi házak építésénél. Gyűrűelemek, amik lehetnek vízszintesek, ezek általában csövek vagy függőlegesek, ezek általában aknák és még említették a krónikus födémet is. A gyűrűelemekből készülnek a kutak, melyet akár a családi házak udvarán is megtalálhatunk vagy akár a városokban az utak mellett található esővíz elvezető rendszerek is ebből készülnek. 

Ezek előállításánál eltérés van az előzőhöz képest, mert a belső magot vasalják, ezáltal kap egy kérget. Itt is van egy külső sablon és a külső sablon és a kéreg közé öntik a betont.

Az aknáknál az alsó elem lényeges.

Némelyik elemnél esztétikai követelmény is van, hogyha látszódik a beton, ilyenkor simító géppel simítják simává a beton felületét, hogy szép legyen. Ilyen lehet például gyárak falazat esetében. Azonban, ha a beton elem hibás, akkor összeroppantják és újat készítenek helyette.

A második csarnokban a csövek találhatóak, a harmadik csarnokban egyedi termékeket tekinthettünk meg. A negyedik csarnokban a késztermékek és a raktár helyezkedik el.

Az üzemben rövid időt töltöttünk és gyors bemutatásban volt részünk, ezért a gyárról néhány érdekességet fontosnak tartok megemlíteni, amit a szomszéd bácsi mesélt el nekem.

Régen a gyár meghatározó része volt a szentendrei családoknak, talán nem is volt olyan család, akinek legalább egy tagja nem dolgozott volna a cégnél. A dolgozók száma még akár az 1000 főt is elérte akkoriban.

Fárbás Szófia 8/b